A koraszülésnek számos oka lehet, melyek többségét meg lehetne előzni

A kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy babájukat idő előtt hozzák a világra.

A hazai statisztikai adatok szerint Magyarországon a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél, vagyis a baba koraszülöttként látja meg a napvilágot a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és a 37. hete között. Ahhoz, hogy a szervezet összehangoltan és megfelelően működjön, s a mama a babával együtt egészséges legyen, legalább a 34. hetet el kell érnie a magzatnak édesanyja óvó-védő méhében.

Ha a kisded ezt megelőzően születik meg, akkor az egészséges életre való esélye sajnos azzal arányosan csökken, mint amekkora a tényleges és az ideális születési időpont közötti különbség. Szerencsére, mára hatalmas a fejlődés a hazai orvostudományban is. Így az 1500 grammos testsúlyt meghaladó koraszülöttek túlélési esélyei többnyire igen jók, ami a kismama és az őt gondozó egészségügyi személyzet s a családtagok egymást segítő, empatikus, kitartó hozzáállásán nagyban múlik. Mindennél meghatározóbb azonban az, hogy a koraszülött pontosan hányadik héten jött a világra, mennyire fejlettek a létfontosságú szervei, s a koraszülés miatti fejlődésbeli elmaradása, hátránya mennyire hozható be, hiányosságai, rendellenességei miként gyógyíthatóak, kezelhetőek.

A koraszülés, mint megannyi más egészségi probléma, többnyire megelőzhető. A prevenció része: már a fogantatás előtt ajánlatos a kismamajelöltnek alapos szűrővizsgálatokon részt vennie, s minden esetben elemezni, megbeszélni a kézhez kapott diagnózist a kezelőorvossal. Nem érdemes önkényes kezelésekbe, kuruzslásokba kezdeni, ha például magasabb a vérnyomás vagy a koleszterinszint. El kell felejteni azt az ostobaságot, hogy ami a szomszédasszonynak vagy a barátnőnek áldásos segítség volt, az nekünk is segíteni fog. Sőt! Senkit nem sarkallva a kemikáliákat tartalmazó gyógyszerek fogyasztására, mégis minden felelős szakorvos azt javasolja, óvatosan kell bánni a gyógynövényekkel, mert egy babavárásra készülő pár, nem biztos, hogy kontroll nélkül támaszkodhat e készítményekre. Ugyanez vonatkozik a táplálékkiegészítő vitaminokra is.

Sokan sajnos nincsenek tisztában ezek mértékletes és aktuális fogyasztásának szabályaival, vagy esetleges mellékhatásaikkal. Ékes példa erre a kalciumkészítmények szedése, melyekről kevesen tudják, hogy noha a csontozat, a fogazat erősítésében szerepet játszanak, túlzott bevitelük káros következménye lehet például a vesékben való kalciumlerakódás, azok terhelése, és olykor a vesekő esetleges kialakulása – tudtuk meg dr. Török Klára, szülész-nőgyógyász szakorvostól. – Fontos, hogy a szűrővizsgálatokat pontosan egyeztesse a babát tervező pár a háziorvossal és a nőgyógyásszal – tette hozzá dr. Török Klára, s ekként folytatta: – A nőknek olyan rutin ellenőrzéseket érdemes elvégeztetniük a babavállalás előtt, ami bizonyossá teszi, hogy nincs sem szervi elváltozásuk, sem gyulladásos gócpont nem alakult ki a szervezetükben. Ha minden lelet negatív, a kismamajelöltek számára ez nagyon megnyugtatató érzés, ami pszichésen is jól hat rájuk. De ne feledjük, hogy a kispapák, azaz a férfiak sem maradhatnak ki a rutinellenőrzésből! Pánikra semmi ok, mert ha a feleségük, párjuk kibírta a csöppet sem fájdalmas vizsgálatokat, a bátor férfi miért ne tenné ugyanezt.

A NEVE ELHALLGATÁSÁT KÉRŐ, DEBRECENI ANYUKA SAJÁT ÉLMÉNYÉT OSZTOTTA MEG VELÜNK A KISFIA KÖZEL 17 ÉVVEL EZELŐTTI SZÜLETÉSÉRŐL

 Nem számítottam fiatal anyukának a magam akkori 38 évével, de minden orvosi vizsgálat, ami a terhesség idején történt, tökéletes volt, a fogadott orvosom is biztonságot jelentett. Amikor az utolsó soros vizsgálatra mentem a férjemmel a kórházba, már úgy készültünk, hogy bent is maradok. Nem éreztem jól magam az előző 2-3 napban. A vizsgálat során kiderült, hogy helyesen gondolkodtunk, mert a baba szívhangértékei kórházi megfigyelést kívánnak. Nem éreztem jól magam. Az orvosom, aki a szülés napján épp ügyeletes volt, kérlelésem ellenére, egyszerűen megtagadta a szülés beindítását, noha éreztem, hogy valami más, mint addig, de szülési fájások nem jöttek. Lefeküdtem a kórteremben, de gyakran kellett mosdóba mennem. Ez is megerőltető volt már. Majd a sokadik ilyen helyzet után melegséget éreztem a combomon végigfutni. Nagyon megijedtem, visszamentem a toalettre, és akkor láttam, hogy a betétem is véresvizelet-szerű folyadékkal telt meg.

Szóltam az első takarítónőnek, hogy szerintem gond van. Azonnal riasztotta az ügyeletes nővért, akivel az orvosom is megérkezett. Nagy kapkodásra emlékszem, s arra, hogy feltettek egy betegszállító kocsira, s a lifttel a szülőszobába vittek. Nagyon féltem. Mondta az orvosom, hogy nyomjak. Kérdeztem, mit és hogyan? (Előtte 12 évvel már szültem, tudtam, hogy fájás nélkül nem tud nyomni a szülőnő.) Az orvos csak hajtogatta, hogy mély levegő, kifúj, nyom, nem emlékszem a sorrendre. Sírva kértem, ne mondja örökké, hogy nyomjak, mert nekem nincsenek fájásaim, csakhogy a magzatvíz már elfolyt a mosdóban.

Mintha a főorvos nem hitte volna el, amit mondok. Kérte, ne idegeskedjek feleslegesen, hanem nyomjak. „Nem tudok nyomni! Nincs fájásom! – kiáltottam.”

Ekkor megnézte a kezével, hogy mennyire vagyok kitágulva, s hol van a baba feje. Na, az pokoli fájdalom volt. Könyékig bennem. Akkor hirtelen, hatalmas felfordulás kerekedett, és a szülészorvos rákiáltott a személyzetre, hogy azonnal fordítsanak meg, azaz négykézláb helyzetbe kellett lennem, ő könyékig „bennem”, mint kiderült, a kisfiam nyakára tekeredett a köldökzsinór, és azt tartotta el, húzta félre, hogy meg ne fulladjon.

Mindez bő fél óráig tartott a késő esti órákban, amíg végre előkerült egy altatóorvos. Életmentő műtét volt, mint másnap kiderült. Egyéb komplikációk is felléptek, sokáig voltunk altatásban. A kisfiammal aztán még két hetet kórházban kellett tölteni, ezerféle vizsgálattal, mert nem szopott, és ha igen, mindent kihányt, és nagyon aluszékony volt. Végül, semmilyen diagnózist nem kaptunk. Soha nem tudtuk meg, hogy miért történt mindaz, ami majdnem az életünkbe került. Úgy, hogy nem koraszülött volt a fiam, sőt, inkább túlhordtam véleményem szerint. Az orvosom csak annyit mondott, az ő számítása szerint két és fél héttel hamarabb szültem volna, ha rám hallgat. Ezt sem értettem, sok minden mással együtt. A terhesgondozási könyvemben egész más adatok szerepeltek, melyek engem igazoltak.

Forrás: webbeteg.hu

HIRDETÉS
MINDEN AMI SZÜLETETT ANYUKA
EGYÜTT TÖLTÖTT IDŐ
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
SPORT & MOZGÁS
SZÉPSÉGTIPPEK
KARRIER
KIKAPCSOLÓDÁS
RANDI TIPPEK
SZERELEM & SZEX
IGAZ TÖRTÉNETEK
Iratkozzon FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Csatlakozz hozzánk!